Hogyan mérsékelhető az időskori izomvesztés?
Ha te is úgy érzed, mintha folyamatosan fogyna az erőd, egy-egy lépcsőzés már-már kimerítő, a bevásárlószatyrok egyre nehezebbnek tűnnek, és már lehetetlen felvenned a tempót az unokákkal, akkor lehetséges, hogy ennek az az oka, hogy jóval kevesebb izomzattal rendelkezel, mint korábban az életed folyamán.
Orvosi nyelven ezt az állapotot szarkopéniának hívjuk, ami az izomerő és az izomtömeg csökkenését jelenti. Jellemzően csak idős korban jelentkezik, azonban a nem megfelelő táplálkozás, illetve egyes betegségek miatt fiatalabbakat is érinthet.
A csontritkuláshoz hasonlóan az izomvesztés napjainkra szintén közegészségügyi problémává vált. Az egészséges emberek izomzata és csontozata átlagosan 25-30 éves korban a legerősebb, ezt követően ez az állapot hanyatlani kezd, melynek mértéke és gyorsasága több tényező függvénye.
Mikor alakulhat ki az izomvesztés?
Bár a szarkopénia bizonyos betegségek vagy a nem megfelelő táplálkozás hatására akár fiatalon is kialakulhat, komolyabb problémát általában csak később okoz. Korunk táplálkozási szokásainak, az élelmiszeripar változásainak, illetve az életmódunknak köszönhetően viszont fokozottan veszélynek vagyunk kitéve.
Mik az izomvesztés első tünetei?
A szarkopénia kezdeti tünetei közül a legjellemzőbb az általános fizikai fáradékonyság. Ha a korábbiakhoz képest úgy érezzük, hogy alacsonyabb a teljesítőképességünk, megerőltetőbbnek érezzük a megszokott dolgokat, legyen szó munkáról, házimunkáról, sportról, bevásárlásról, kertészkedésről, akkor könnyen lehet, hogy ezt a folyamatos izomvesztésnek köszönhetjük, ugyanis az izmok sorvadása a fizikai erőnlét romlásához vezethet.
Mik lehetnek a szarkopénia lehetséges okai?
Ennek a megállapításához érdemes tisztában lennünk azzal, hogy az izom fehérjéinek felépítéséhez elsősorban aminosavakra, ezen belül is esszenciális aminosavakra van szükségünk.
A legfrissebb kutatások szerint testsúly-kilogrammonként 1.1-1.6 gramm fehérje szükséges minden egyes nap ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani az izomtömegünket. Ez egy 70 kg-os ember esetében 80-110 gramm fehérjét jelent (ez kb. 5 szelet csirkemellnek megfelelő érték). Ráadásul nem mindegy, hogy ezt milyen fehérjeforrásból fedezzük, mivel vannak jobban, és kevésbé jobban hasznosuló fehérjék.
Ezért a lehetséges okok közül első helyen a nem megfelelő táplálkozás szerepel (fehérjék és aminosavak hiánya), illetve bizonyos esetekben az emésztési problémák, illetve felszívódási zavar is, melynek köszönhetően szervezetünk nem tud hozzájutni a szükséges tápanyagokhoz.
Az okok közé sorolhatjuk még a mozgásszegény életmódot, melynek köszönhetően az izmok nem kapják meg a szükséges ingereket, hogy fejlődni tudjanak.
Hogyan előzhetjük meg, illetve kezelhetjük az izomvesztést?
Mivel jelenleg nincs meg senkinél az örök élet receptje, így az évek múlása óhatatlanul hatással lesz ránk. Ugyanakkor a megelőzéssel az izomtömeg csökkenése lassítható, következésképpen a jobb fizikai erőnlét egyre tovább fenntartható. Ehhez a legrövidebb út a helyes táplálkozáson és a rendszeres testmozgáson keresztül vezet.
Vagyis, érdemes fehérjedús étrendet kialakítanunk, hiszen ebből jutunk aminosavakhoz, amikből izmokat tudunk építeni.
Ha valamiért nem boldogul az emésztőrendszerünk a sok fehérjével, illetve, ha nem akarunk átesni a ló túloldalára a túlzott kalória bevitellel, akkor számos fehérje, vagy aminosav alapú étrendkiegészítővel javíthatunk a helyzeten.
- A fehérjeporok, fehérje szeletek, fehérje pudingok és egyéb fehérje táplálék kiegészítők hátránya lehet, hogy számos adalékanyagot tartalmazhatnak, így akinek figyelnie kell például a cukor, vagy a laktóz bevitelre is, annak nem biztos, hogy megfelelő alternatívát jelentenek.
- Az aminosav étrendkiegészítők előnye, hogy a szervezetünk egyből fel tudja őket használni, így nem terhelik meg az emésztőrendszerünket, és ideális esetben nem tartalmaznak adalékanyagokat.
Egyáltalán nem értünk egyet azzal, hogy aki átlépi a 60-at, az örüljön, hogy még kap levegőt, mert mást már úgysem akarhat. Helyette inkább célozzuk meg a vidám, tevékeny és aktív időskort, amiben az határozza meg a napjainkat, hogy mihez van kedvünk, és ne az, hogy hova kaptunk beutalót.