Ha most megkérdeznéd a közvetlen környezetedet, hogy ki, mit tud a fehérjékről, akkor valószínűleg azzal szembesülnél, hogy a legtöbben nagyjából az általános iskolai biológia ismeretekre támaszkodnak a témában. Pedig a betegségek kialakulásának tekintetében lenne még néhány fontos információ, amikkel érdemes lenne tisztában lennünk.

A fehérjék a szervezetünk építőelemei

Talán hihetetlenül hangzik, de sejtjeink szinte minden pillanatban azzal vannak elfoglalva, hogy fehérjéket hozzanak létre, vagy épp bontsanak le azért, hogy abból újabbakat gyártsanak. Tulajdonképpen fehérje-feldolgozó üzemként működnek a nap 24 órájának minden pillanatában.

És nem csak az izmaink építésében vesznek részt, mint azt sokan hiszik, ugyanis minden másodpercben milliárdnyi fehérje jön létre, és ezek típusa is bőven a tízezer felett van.

De miből állnak a fehérjék?

Valószínűleg ez is olyan kérdés, amire az ismerőseid többsége nem biztos, hogy pontosan tudna válaszolni, de nyugodtan teszteld le. Valamikor a középiskola felé közelítve tanultunk arról, hogy minden fehérje aminosavakból épül fel.

Vannak egyszerűbb szerkezetű fehérjék, amik kizárólag aminosavakból állnak és vannak olyanok, amik tartalmaznak egyéb molekulákat is, mint például zsírokat, szénhidrátokat, vagy akár fémeket. Leegyszerűsítve, nincs fehérje aminosavak nélkül, de nem minden fehérje épül fel kizárólag aminosavakból.

Mihez van szükségünk fehérjékre?

Ha már az izmokat említettük, valószínűleg a testépítők miatt került be a köztudatba, hogy a fehérjék az izmok számára lényegesek. Pedig az izomzat egyáltalán nem a legfontosabb fehérje tartalmú és igényű szervünk. Már ha lehet egyáltalán fontossági sorrendet meghatározni. Hogy érzékeltessük a téma összetettségét, íme pár emberi fehérje, amik mind fontos szereppel rendelkeznek a szervezetünkben:

• Szállítófehérjék, mint például a hemoglobin, ami az oxigént viszi el a tüdőből a test legtávolabbi sejtjébe is.
  Vagy az albumin, ami gyakorlatilag hivatalos fuvarozó. Amit ráakasztanak, azt elviszi a rendeltetési helyére, legyen az vitamin, hormon vagy enzim. Ezek a fehérjék a test szervei közti cserebere közvetítői, hiányuk megakadályozza a jól koordinált működést.
• Hormonok, mint például az inzulin, vagy a tiroxin, amelyek termelődési zavara az anyagcserét omlaszthatja össze. Vagy megemlíthetjük az összes nemi hormont és az adrenalint is, amik nélkül szobanövényhez hasonlóan reagálnánk arra ha valaki meg akarna bennünket enni.
• Enzimek, mint például a pepszin és a tripszin, amiknek az a feladata, hogy megemésszék a fehérjéket a gyomorban (pepszin), majd a vékonybélben (tripszin). Ennek a folyamatnak a végterméke lesz az az aminosav is, amiből saját maguk is felépülnek később. Amennyiben elégtelen ezek termelődése, az rontja az elfogyasztott fehérjék hasznosulását, és ezzel egy ördögi körbe kerül a szervezetünk.
• Antitestek, melyeknek az a feladata, hogy egy fertőzés esetén felismerjék és semlegesítsék a szervezetbe került idegen anyagokat, mint például a baktériumokat, vagy a vírusokat. Ezeket másnéven immunglobulinoknak nevezzük. Számos típusuk található meg a szervezetünkben, de egy közös dolog miatt kerültek ebbe a listába: mindegyik csak jó aminosav ellátottság esetén képes termelődni. Így például, ha aminosav hiány alakul ki, az megmagyarázhatja azt, hogy miért lehet valakinek gyenge az immunválasza egy fertőzéskor.
• Egyéb védekezést biztosító fehérjék, mint a trombin és a fibrin, amik a vér összetevőit alvadásra késztetik és elérik, hogy egy sérülés helye bezáródjon. Hiányuk lassítja a sebgyógyulást.
• Struktúrákat tartó fehérjék, mint például a kollagén és az elasztin. Hiányuk vagy csökkenésük a szervezetben az öregedés külső jegyeiben fog látványosan megnyilvánulni. A bőr feszessége, a haj és a körmök egészsége jól láthatóan jelzi, ha bármelyik termelődése csökken. De természetesen a test belső tartása, a vérerek rugalmassága és a tüdő szövetének képlékenysége szintén ezeken alapul.
• Talán a legismertebb csoport az úgynevezett motorfehérjék. Az aktin és a miozin együtt az izmok fő építőelemei, az izmok összehúzódásában kulcsszerepet játszanak.

És a fenti felsorolás csak egy tucat a tízezerből. Éppen ezért láthatjuk, hogy milyen sok folyamathoz lenne szükség elegendő tápanyaghoz, vagyis fehérjékhez és aminosavakhoz. 

Mire számíthatunk, ha étrendünk kevesebb fehérjét tartalmaz, mint amennyire ideális esetben szüksége van a testünknek?

Ha a létfontosságú fehérjék nem tudnak létrejönni vagy megújulni, annak elsősorban három oka lehet:

1. Nem jutunk hozzá elegendő fehérjéhez.
2. Nem képes megemészteni a szervezetünk az elfogyasztott fehérjét.
3. Nem tartalmaz az elfogyasztott fehérje elegendő aminosavat.

Sokan a genetikát okolják a krónikus betegségükért, és elfogadják azt, hogy ezen nem lehet változtatni. Ha van rá gyógyszer, szedik folyamatosan, mert ez az egyszerűbb megoldás. Legyen az vércukor, vagy vérnyomás probléma, vagy a hormonális egyensúly felborulása (pl. pajzsmirigy, ösztrogén, progeszteron).

Fentebb olvashattad, hogy mi mindenhez van szükség fehérjére, pontosabban aminosavakra. Ebből következik, hogy,  ha nem adod meg a testednek az ideális mennyiséget a szükséges tápanyagokból, akkor bizony nem fog tudni ideálisan működni. A tüneti kezelés helyett célravezetőbb a probléma okát nyakon csípni.

Mi lehet akkor a megoldás?

Univerzális megoldás nincs, de amennyiben a betegség kialakulása bizonyítottan tápanyaghiányból származik, vagyis valamiből nem fogyasztunk elegendő mennyiséget, akkor jó eséllyel a szükséges tápanyag pótlása megoldja a problémát. Félreértés ne essék, tévedés lenne azt gondolni, hogy ha hirtelen húsevő életmódra váltunk, vagy tíz tojásból sütjük a rántottát reggelente, az pillanatok alatt helyreállítja a szervezetünk meghibásodott részeit. De a tápanyaghiányos állapot megszüntetése mindenképpen javasolt.

Ahogy öregszünk, nem véletlenül kerül egyre inkább előtérbe az egészséges étrend és életmód, mind testi, mind lelki szempontból. A stressz, a szőnyeg alá söpört traumák és problémák, a rohanás, és az ezekből fakadó táplálkozási szokások hosszú évek alatt bizony megteszik a hatásukat.

Az előbbi felsorolásból láthatjuk, hogy a kialakult problémák zöme soha nem vezethető vissza egyetlen okra. Ezért nincs is rá olyan természetes gyógymód, aminek elvégzése után a betegség rögtön eltűnik.  

„Bármelyik életmódbeli vagy táplálkozásbeli tanács, ami javulást eredményez, azt érdemes betartani. Ha úgy gondolja, hogy túl sok cukros ételt fogyaszt, csökkentse ezek mennyiségét. Ha úgy érzi, le kéne adnia pár kiló túlsúlyt, akkor tegyen érte, és figyelje a változást. Ha úgy érzi, keveset mozog, kezdjen rendszeresen testmozgást végezni, és lehet, hogy ez újra élettel tölti majd meg. És, ha azt tapasztalja, hogy ezek a változások azt eredményezték, hogy jobban érzi magát a bőrében, akkor jó úton jár. A változás mindig valami apró dologgal kezdődik. Aztán még eggyel. És még eggyel. Míg végül valóban a kezünkbe vesszük az irányítást.”

Hogyan juthatunk a megfelelő tápanyagokhoz? 

Ebben nem lehet általánosítani, ez mindenkinél más és más, hiszen nem vagyunk egyformák. De az biztos, hogy sokkal jobb lenne, ha mindannyian egészséges ételeket ennénk (nagyüzemi állattartás és mezőgazdaság nem feltétlenül biztosítja ezt nekünk) és ezekből juthatnánk hozzá a szükséges mennyiségű, értékes fehérjékhez. Például ellenőrzött biogazdálkodásból, tartósítószerektől mentesen szerezhetnénk be az élelmiszert. Nos, ez azért nem könnyű. 

Vagy, hogy hogy mindenki kellő figyelmet fordítana a kiegyensúlyozott táplálkozásra az életmódjának megfelelően. De legfőképpen, hogy mindenkinek olyan fontos lenne a saját egészsége, hogy figyel a szervezete jelzéseire, és időben változtatna azon, amin szükséges.

Tudjuk, hogy minden szervezetnek más a története. Vannak, akik mögött rögösebb út áll, és kevesebb türelem, figyelem, vagy szeretet jutott osztályrészül.

„Hiszünk abban, hogy a változáshoz, a változtatáshoz sosem késő.”

Nézd meg, vajon neked miben segíthetnek az aminosavak, próbáld ki az Amino Primo-t!