Vegetáriánusok hiányzó tápanyagai

Létezik evolúciós nézőpontból optimális étrend, de az biztosan nem a vegetáriánus vagy a vegán. Létezik ezzel kapcsolatban ideológiai megközelítést, de ennek az írásnak nem ez a célja.

Itt és most kizárólag a fehérjeépítő aminosavak elegendő bevitele szempontjából vizsgálom a kérdést. Megjegyzem már előre, hogy ez az írás jó hírrel végződik majd a vegetáriánusok számára. Ugyanis a végén javasolt Amino Primo esszenciális aminosav tabletta nem tartalmaz állati eredetű összetevőt. Ha a könyv végén úgy gondolja egy vegetáriánus vagy vegán ember, hogy kipróbálná, hogy számára mi igaz az itt olvasottakból, akkor megteheti ezt anélkül, hogy fel kellene adnia az étkezéssel kapcsolatos nézeteit.

Az étrendi fehérjék osztályozásának van egy olyan megközelítése, hogy mennyit tartalmaz az emberi test felépítéséhez elengedhetetlenül szükséges, úgynevezett esszenciális aminosavakból. Mind a nyolcat, vagy csak hetet vagy hatot vagy még ennél is kevesebbet. Ismeretes, hogy amennyiben egy is hiányzik a nyolcból, akkor abból nem lesz emberi fehérje. Legalábbis nem az összes.

Míg az állati eredetű termékek fehérjében gazdagok, addig a vegetáriánus/vegán étrendből származó fehérjebevitel megfelelősége régóta vitatott. Mivel a vegetáriánus étrend kizárja a húst, és néha a legtöbb fehérjében gazdag állati eredetű élelmiszert, így kérdéses, hogy a vegetáriánus étrend megfelel-e a fehérjeszükségletnek. Régóta létező téma ez a táplálkozás területén. A „Honnan szerzed a fehérjét?“ a vegetáriánusoknak és különösen a vegánoknak feltett szokásos, ostoba kérdés.

Általában – bár tévesen –, azt gondolják, hogy az aminosavbevitel lehetetlen a vegetáriánus vagy vegán étrendben. Az az állítás, hogy bizonyos növényi élelmiszerekből „hiányoznak” bizonyos aminosavak, hamis. Minden növényi táplálék tartalmazza az összes aminosavat, beleértve a nyolc nélkülözhetetlen aminosavat is. A nélkülözhetetlen aminosavak „hiánya” helyett pontosabb megállapítás lenne az, hogy az aminosav-arány kevésbé optimális a növényi élelmiszerekben, mint az állati eredetűekben. Azt pedig már tárgyaltam korábban, hogy az állati eredetű táplálékok esetében sem optimális. Messze nem. És még ennél is rosszabb a növényi táplálékok esetében. Bár kétségtelenül nem fog éhen halni egyetlen vegán sem proteinhiány miatt, de olyan messze lesz az optimálistól, amennyire csak lehet.

Az embereken végzett valódi emészthetőség vizsgálatából eddig gyűjtött legpontosabb adatok azt mutatták, hogy a növényi és állati fehérjeforrások emészthetőségében csak néhány százalékos különbségek vannak.

Szóval, összességében azt kell mondanom, hogy nincs jelentős különbség egy vegetáriánus vagy egy húst is fogyasztó ember aminosav ellátottságában pusztán amiatt, hogy valaki húst eszik vagy sem. Sokkal több a hasonlóság, mint a különbség. A gyomor és általában az emésztőrendszer állapota fogja meghatározni azt, hogy ki mennyi fehérjeépítő aminosavhoz jut hozzá az általa elfogyasztott ételből, és nem az, hogy az növény volt-e vagy hús.

A mai modern nyugati civilizáció és a szupermarketek választéka lehetővé teszi, hogy egy vegetáriánus is kellő mennyiségű változatos proteinhez jusson. De ezek a proteinek nem tartalmaznak optimális arányban aminosavakat. Értelemszerűen jó részük veszendőbe megy a fehérjeépítés helyett.